1224670080
Horror filmekbe illő hangulatvilágítás fogadott mikor hazaértem.
"Ha valami nem szikrázik pedig kellene, akkor kontaktspré.
Ha valami szikrázik pedig nem kellene, akkor szigszalag."
Hívtam az ELMŰ ügyfélszolgálatát. A szerencsére rövid, de bosszantó zene után lényegretörő menüt kaptam, ahol hamar eljutottam a hibabejelentéseket kezelő diszpécserhez. Az első meglepetést az okozta, hogy hibabejelentéshez nem kell ügyfél azonosító, kicsit utána is olvastam később a HISZTOR (Hibabejelentést és Hibaelhárítást Támogató Rendszer) működésének. Az ügyfélszolgálatos robot hangon precízen kikérdezett és szakszerű módon rögzítette a hibát. Valószínűleg idősebb telefonálókhoz lehet szokva, mert folyton "tetszikezett". A robot szerepből egy alkalommal sem esett ki, a következő párbeszédet is a keleti blokk alámondásos szinkronjait idéző hangsúllyal adta elő:
- Mi a hibajelenség a mérőórával? Pukkant?
- Nem voltam itt amikor történt, de füstölt. A szag alapján meg tudom erősíteni.
- Füstölt? Hajajajj!... Értem.
Miután minden adatot felvett, 4 órán belüli kiszállást ígért és udvariasan elbúcsúzott. Gyertyát gyújtva vártuk a villanyszerelőket. Minden gépet kikapcsoltunk. Csak egy lámpa maradt égve, ami egyre jobban cicergett, néha teljesen kikapcsolt. Úgy döntöttünk áramtalanítunk, skydragon ekkor vette észre, hogy a villanyóra hátulja világít. Már a falat kormolta, úgy lángolt a vezeték. Sietve lekapcsolta, engem pedig a házmesterért ugrasztott. Átszaladtam az öreghez, csengettem és kopogtam is. Nagyon fel lehetnek készülve egy zombi járványra, mert eltartott egy ideig mire kinyitotta az ajtó összes zárát. Tömören elmondtam neki mi a helyzet, és kérdeztem, hogy az elektromos tűz továbbterjedése esetén milyen tűzoltókészülékünk van.
- Mikor történt ez? Láttam, hogy nemrég érkeztél haza.
* Ezt bezzeg mindig tudja, jól informált. Csak tudnám, hogy lehúzott redőnyök és bezárt ajtó mellett hogyan.
- Most. Van tűzoltó készülék?
Nem válaszolt, csak motyogott magában és elindult a lakásunk felé. Közben végig szemmel tartottam a lakást. Láttam, hogy skydragon az ajtó előtt áll, ezért tudtam, hogy nincs baj. Ha valami komolyabb tűz lett volna fel is gyullad az egész földszint, mire az öreg odaslattyog. Amikor végre megérkezett hozzánk elkezdte szaglászni és közölte, hogy ő nem érez semmit, biztos nincs nagy baj. Mint kiderült az egész társasháznak nincs tűzoltókészüléke. Illetve egyszer volt kettő is, amiből az egyiket lomtalanításkor odaadta egy lomizónak, a másikat pedig elvitte a telkére. Köszönjük. Magyarázott még egy sort, hogy nála is voltak ELMŰ szerelők, mert nagyobb teljesítményű órát kért, és szerinte ez megoldja a mi problémánkat is. Fel sem fogta igazán, hogy mi történt, teljesen elengedte a füle mellett.
- Mondom, kérjetek egy nagyobb teljesítményű órát.
- Itt van mellette a gázóra és a gázvezeték. Ha valami történt volna a tűz átterjedhetne a többi lakásra is.
- Na, én megyek vissza híradót nézni.
Azt bezzeg szóvá tudja tenni, ha hangosan nevetünk. A drága feleségével együtt, aki a magyar szappanopera Magdi nénijének névrokona, sőt szerintem egyenest róla mintázták a karaktert. Azóta ő is papagájként ismétli a férje szavait a nagyobb mérőórával kapcsolatban.
Időközben megérkeztek a szerelők. Amikor megpillantottam őket, rögtön az az érzésem támadt, hogy a napirajz két karaktere elevenedett meg. Ez az érzés csak erősödött bennem amikor munkába kezdtek. Az idősebb és alacsonyabb Tibi pillanatok alatt szétkapta a villanyórát, míg a nyurga Tibi szótlanul állt mögötte, felé tartva egy bicikli lámpát. A mester végig kommentálta amit csinált egészen addig, míg megcsörrent a telefonja. Egy őskövület Ericsson GA628-as kockafon, felimsertem mert nekem is volt ilyenem. Különösképp nem zavartatta magát. A bal kezével fogta a telefont, közben pedig egy kézzel folytatta a munkát. Megbeszélte Tibi hárommal a karácsonyi bevásárlást, néha odanyögve felém, hogy nincs baj ezzel a villanyórával.
- Kilencvenkilences ez! Ennél újabbat ne akarjon. Látja, még forog is!
Szerinte nem az ELMŰ hatáskörébe tartozó a hiba, ezért örüljünk, hogy nem számlázza ki és saját zsebre dolgozik. Átszigetelt két megégett vezetéket, meghúzott két csavart és elmentek. Mondta, hogy hívjunk villanyszerelő kisiparost, de azért gondosan újraplombálta, nehogy hozzá lehessen férni. Másnap reggelig tartott is a szigetelés, amikor arra ébredtünk, hogy a szkenner ki-be kapcsolgat, a mélynyomó pedig ijesztő hangon dörmög. Mindent hosszabítót lekapcsoltunk, csak a lámpákat hagyva. Megpróbálkozunk egy kávéfőzéssel, amitől ismét lángolt egyet a villanyóra. Rögtön felhívtam Verebélyes volt osztálytársamat, - Sanyit - aki a MOL egy betelepült vállalatánál villanyszerelő. Tőle tudom, hogy a jó villanyszerelő legalább egy percig képes lebegni.
Ismét újra szigetelte a vezetékeket, de amint felkapcsoltuk az áramot, megint rögtön szikrázni és lángolni kezdett. Mint kiderült a villanyórába tartó betáp kábel szigetelésének hibája okozza a többi problémát is. A szigszalag elsőre kevésnek bizonyult, ezért elindultunk egy közeli építkezést keresni, hogy kölcsönözhessünk egy rövid darabot a lezáró oszlop sárga szalagjából. A betáp kábelen túl teljesen megolvadt egy csoki, amit nem tudott mivel cserélni, ezért egy UTP kábelből kiszedett rézdróttal bandázsolta meg a két vezetéket, amit aztán összeszigetelt. Csak hogy teljesen házi barkács legyen, a lehulló faldarabok mellett kijött az egyik tipli is, amit egy gyufa szállal megtoldva sikerült visszakalapálni.